Lassan, de biztosan vége van a nyárnak és indul az iskolakezdés, a kicsik a hátukra a nagyok a hónuk alá kapják a táskát és mennek okosodni a suliba. Az egyetemi városokban is egyre jobban kezd mozgolódni az élet, hiszen az egyetemisták is szép lassan búcsúznak a nyártól és visszatérnek a kollégiumokba, hogy folytassák a tanulmányaikat. No meg persze a hatalmas bulizásokat, de nézzük el ezt nekik…

Nem csak ők tanulnak azonban, de a felnőttoktatás különböző területein működő képzések is ilyenkor indítják oktatásaikat, így van ez gépkezelői tanfolyamokkal is. Akik úgy döntenek, hogy ilyesmire adják a felyüket - és ezt nagyon jól teszik - legalább olyan kényes helyzetben találják magukat, mint akik pályávalasztás előtt állnak. Azt mondjuk tudják, hogy a reál terület érdekli őket, de hogy biológusok, orvosok vagy éppen vagyészek akarnak-e lenni, azt már kevésbé. Nos, hasonló a helyzet ebben az esetben is.

Csak óvatosan egy targoncással. Ha megszereztük az OKJ-s papírunkat vagyis sikeresen elvégeztük a targoncavezetői tanfolyamot utána gyakorlatilag mindenre képesek vagyunk jó és rossz értelemben is.

„Olyan buta vagy, mint a raklap” – kevés ennél pontatlanabb szólás létezik, a raklap egyáltalán nem buta, sőt! Tökéletesen illeszkedik egy targoncához, hibátlanul képes együtt dolgozni vele. Praktikus és a céljának tökéletesen megfelel, így a legnagyobb rosszindulattal sem lehet butának nevezni. A raklapokat a targoncákhoz alakították ki, így ha úgy tetszik maga is forradalmasította az anyagmozgatás művészetét.

Biztosan sokaknak feltűnt már, hogy egy adott ország gazdasági helyzete, leginkább attól függ, hogy ki beszél róla. Legyen az közgazdász vagy politikus, ha az aktuális kormányhoz húz, akkor tuti, hogy lendületben vannak a dolgok, sikeresen fejlődik az ország és valószínűleg régiós szinten is övék a gazdasági növekedés csúcsa.

Mi történik baleset esetén? Bizony ebben az esetben baj van, jegyzőkönyv ide vagy oda, mind az üzemeltetőt, mind a sofőrt nagyon súlyosan megbüntetik, ha komolyabb üzemi baleset történik. Ez nem csak abban az esetben van így, ha bizonyítható, hogy kinek a hibájából történt a baleset, de akkor is, ha a targonca műszaki állapota nem megfelelő, ezért erre folyamatosan oda kell figyelni, ha nem akarunk súlyos pénz vagy még rosszabb büntetéseket elszenvedni baleset esetén.

Aki gyakorló sofőr egy ideje, az biztosan fékezett már hirtelen, nagyot, mert olyan közlekedési szituációba került az autójával, hogy bele kellett taposnia a pedálba. Az autó ilyenkor hirtelen megáll, mi pedig előrebukunk, ha nincs bekötve a biztonsági öv, akkor rendesen le is fejelhetjük a szélvédőt. Nem tragédia, de azért kellemetlen érzés, így igyekszünk elkerülni ezeket a szituációkat. Nos, a targoncával ilyen nem nagyon lesz, a szélvédőt nem fogjuk lefejelni és az éles fékezések is kimaradnak az életünkből.

Teljes joggal tartják a világ egyik csodájának az egyiptomi piramisokat, hiszen gépek nélkül, ilyen épületeket felhúzni a sivatag közepén valóban fantasztikus teljesítmény. A leggyorsabban felépült piramis építése 20 a legtovább tartó pedig 80 évig tartott (Gízai) a történészek szerint. Ha belegondolunk, amikor azt mondjuk, hogy a világ nyolcadik csodája a piramis, akkor egyúttal azt is állítjuk, hogy a targonca meg a kilencedik.

Rendkívül kellemetlen érzés tud lenni, amikor az autónk lefullad az országút közepén és nem tudunk menni se előre se hátra, nos hasonlóan rossz, amikor a targoncánk mondja be az unalmas. Főleg akkor, ha mindez éppen egy munkafolyamat közepén történik. Nem csak kellemetlen, de adott esetben rendkívül balesetveszélyes tud lenni, ha például több mázsa súly elakad valahol félúton a levegőben.

Sajnos az esetek nagy többségében nem szeretjük a munkát, amit nap, mint nap végzünk akár hosszú éveken, vagy rosszabb esetben évtizedeken keresztül. Ez általában látszik is rajtunk, járásunk lelassul, hátunk beesik, arcunk pedig minden nap szomorú ábrázatot ölt, amikor battyogunk hazafelé munkahelyünkről. Vajon miért van az, hogy a targoncavezető mosolyog?

Ezelőtt húsz évvel volt egy mondás: ha feldobunk egy követ, biztos, hogy autószerelő fejére esik. Nem véletlenül kapott szárnyra ez a jópofa mondás, hiszen akkoriban nagyon divatos szakma volt az autószerelés. Ma mondhatnánk ugyanezt ügyvéddel, szakáccsal, újságíróval, egyszóval sok mindennel, de targoncavezetővel biztos, hogy nem.