Aki kevésbé járatos a műszaki tudományokban, illetőleg a mechanikában, abban könnyen vetődhet fel a kérdés: miért nem borul fel a targonca? Méretét tekintve ezek a gépek, hatalmas súlyokat mozgatnak meg és emelnek a magasba, mégis, mi akadályozza meg őket abban, hogy orra bukjanak? A válasz pofon egyszerű: M S l1 M (a + x) Emberi nyelvre lefordítva, természetesen az ellensúly mértéke.

Hivatalosan: A targonca egyensúlya a mellsőtengely, mint forgástengely két oldalán lévő két tömeg közötti egyensúlyon alapul. Ez az összes targoncára, köztük a villástargoncára is érvényes, mikor a targonca megemeli a rakományt, akkor az egyensúlyban van a targonca saját tömegével. Éppen ezért a targonca súlypontjának a helyzete és a teher helyzete kulcsfontosságú tényező a biztonságos munkavégzés során.

Hatások sora

Ha azt gondolnánk, hogy ez egyszerű fizika, akkor tévedünk. A dolog nagyon is összetett. Befolyásolja egyszer a rakomány mérete, súlya, alakja és a rakomány helyzete a villán. Szintén hat rá a magasság, azaz, hogy mekkora mértékben emeljük azt, amit emelünk. Aztán ott van az előre és hátra dőlés mértéke. De ugyanilyen fontos az abroncsnyomás vagy a dinamikus erők, amelyek gyorsításkor, fékezéskor, vagy a targonca fordulásakor keletkeznek. Szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni – a balesetek egy része ebből adódik – hogy milyen a talaj dőlése, sőt állapota, amelyen dolgozunk. 

Különbségek

Stabilitás alapján is több féle targoncát különböztetünk meg, pontosabban valamelyiknek rosszabb, valamelyiknek pedig jobb a stabilitása. No, azért nem kell megijedni, erre is komoly szabályozások léteznek, természetesen olyan targonca nem kerülhet munkába, amelyik nem teljesíti a minimális stabilitási elvárást. Ezek munkakör függvényei is és magán a targoncán is fel vannak tűntetve. A dolog olyannyira komoly, hogy nem is szabad a targoncát használni, ha a névleges terhelési adatok nincsenek feltűntetve. Az iparág pedig szintén nem nélkülözi a fejlesztéseket, így mind biztonságosabb munkagépekbe ülhetnek a vezetők.